Az egykulcsos adó a siker kulcsa?
„Budapesten kelendő maradt a luxus. Budapest domináns bevásárló utcái, a Váci utca és az Andrássy út, továbbra is népszerűek a kereskedők, különösen a luxusmárkák körében, és ezek a helyszínek jól szerepeltek a válság ellenére is. A forgalom megfelelő volt, és nyitottak új boltok is 2010-ben, mint a Max Mara és a Frank Müller az Andrássy vagy a Calzedonia és a Bijoux Brigitte a Váci utcában. A Replay és a Sinequanone 2011 tavaszán fog boltot nyitni az Andrássy úton, míg a Váci utcában a Tezenis és egy nagy Salamander bolt létesül majd.” [1]
„16 százalékos, egykulcsos szja – ez a legmarkánsabb eleme az akciótervnek, amelyet Orbán Viktor ismertetett a kormánypárti frakció tagjainak. Pénz azonban csak jövőre van erre, ezért 2011. január 1-jével indul az egykulcsos szja.” [2]
Mint az égi mannát, úgy fogadta a magyar sajtó Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését az egykulcsos személyi jövedelemadóról. Ritka összefogás volt tapasztalható a médiában, legyen szó gazdaságkutató vállalkozásokról, üzleti médiumokról vagy napilapokról. Nem győzték Hazánk szabad sajtójának munkatársai dicsérni ezt a lépést. A Századvégtől értesülhettünk arról, hogy „az adócsökkentés és az adórendszer egyszerűsítése dinamizálhatja a gazdaságot”. [3]. Valóságos buli kezdődött azoknál a háztartásoknál, amelyek jól járnak a lépéssel... Örömünnep töltötte be Magyarországot, és mindenki várt arra a gazdasági csodára mely 2011 január elsejével kezdődik el, az új adószabályok érvénybelépésével.Valóban el fog kelni egy-kettővel több Max Mara napszemüveg esetleg, melynek némelyike 54.000 forintba kerül...
Mielőtt kitérnénk arra, hogy hogyan is sült el a Fidesznek ezen lépése az elmúlt negyedév óta, előbb választ kell találnunk egy fontos kérdésre: lehet-e tartós fejlődést elérni egykulcsos adórendszerrel? Vagy, pontosabban, egykulcsos személyi jövedelem adóval és azzal párhuzamos lakossági fogyasztásélénkítés nélkül? A válasz az, hogy nem. Tartós fejlődést, azaz, több évtizedig tartó gazdasági fellendülést és felemelkedést soha és sehol sem a lakosság döntő többségét hátrányosan érintő lépésekkel sikerült elérni. A személyi jövedelemadó egykulcsossá tétele valamennyi számítás szerint csak a havi 300.000 forintnál többet keresőknek kedvez. Magyarországon az átlagkereset a legújabb adat szerint 202 576 forint. [4] Vagyis az átlagember rosszul jár az egykulcsos adóval. Ha a lakosság többségének nem hoz felemelkedést és életszínvonal javulást a gazdaságpolitika, az a gazdaságpolitika rossz.
Ugyanis a magyar gazdaság gyenge pontja a belföldi kereset hiánya. Ez tart vissza bennünket. Az egykulcsos adó bevezetése leginkább azoknak a szerencséseknek kedvez, akik valamelyik fennt említett boltban vásárolnak. A luxusboltok forgalomnövekedése együtt jár a jómódúaknak nyújtott adókedvezményekkel. Ennek közgazdasági haszna viszont csekély. Ezen márkák mindegyike külföldi tulajdonú, és ezen boltok forgalma egyébként is csak egy apró szeletét teszi ki a magyar kiskereskedelmi forgalomnak. Az egykulcsos adónak, amint Békési László volt pénzügyminiszter helyesen fogalmaz, „önmagában nincs hatása sem a foglalkoztatás növekedésére, sem a gazdaság dinamikájának a bővítésére.” [5]
Csak akkor fog beindulni tartós növekedés, ha a lakosság részére történnek jövedelem átcsoportosítások.
Cristian Socol, Aura Socol és Marinas Marius román közgazdászok szerint:
Ha egy adott kormány nem teszi meg a megfelelő fogyasztás- és keresetélénkítő lépéseket, ami a lakossági fogyasztást bővíti, az egykulcsos jövedelem adó bevezetése több kárt hozhat egy feltörekvő országnak, mint hasznot. Az adóváltoztatásokból eredő GDP volatilitás megugrása eredményezheti a költségvetési hiánynak a megnövekedését is, valamint az infláció elburjánzását. Ez a költségvetési hiány pedig csak adóemelésekkel meg újabb adóformákkal küszöbölhető ki középtávon. Ez történt ugyanis az összes feltörekvő gazdaságban ahol bevezették az egykulcsos adórendszert. Ezentúl a ricardói eqvivalencia (azaz, azon tény hogy a jövő nemzedékeinek kell majd fizetniük magasabb adókat a pillanatnyilag alacsony adók miatt keletkező jövőbeni adósság visszafizetése végett) is érződni fog minden esetben [6]
A Bajnai kormány, minden hibája mellett, egy viszonylag konszolidáltnak mondható költségvetést hagyott a Fideszre. Ésszerű lett volna az akkor még előnyös költségvetési helyzetet kihasználni a nép jólétét végre javító és nem lerontó intézkedések megtételére. Például egy általános élelmiszer ÁFA-csökkentéshez. Vagy egyéb célzott lépésekkel, mint például egy roncsautó-programmal (mely kimentette a bajból az egész német autóipart).
Valóban elkezdődött egyfajta pénzosztogatás. De nem a Medgyessy-féle populista népámítás. Nem! Annak torz tükörképe. Az emberek kisegítése helyett a Fiatal Demokraták Szövetsége-Magyar Polgári Szövetség azokat segítette, akiknek a neve is szerepel a párt nevében. Nem a fiatalokat, nem a magyarokat, nem is a demokratákat. A polgárokat. Vagyis, helyesebben, a nagypolgárokat. Kiderült, hogy még a bankok és multinacionális vállalatok pluszadókkal sújtása sem nyújt elégséges fedezetet az egykulcsos adóhoz. Kiderült, hogy az államháztartási hiány ismét, Gyurcsány óta másodszorra elszaladt. A Napi Gazdaság április 7-én a következőről számolhatott be:
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - 2011. március végi hiánya 742,1 milliárd forintra teljesült, ami az éves előirányzat 108 százaléka - közölte a nemzetgazdasági tárca. 2010-ben az államháztartás központi alrendszerének március végi deficitje 609,9 milliárd forint volt. [7]
A következő táblázatot is közli, ami világosan mutatja az adóváltoztatás költségvetésre gyakorolt hatását:
Az államháztartás hiánya márciusban (milliárd forint)
2004 437,70
2005 484,65
2006 789,20
2007 762,40
2008 508,10
2009 566,00
2010 609,90
2011 742,10
Forrás: NGM
Az önkormányzatok csődtömege nélkül számolva is három hónap alatt a magyar költségvetés túllépte az egész éves határt! Amint szokás mondani, ebből még baj lehet! Mielőtt lett volna, Kormányunk lépett. Sajnos ismét nem a helyes irányba. Az egykulcsos adó visszavonása helyett az ostor ismét a munkából élőkön csap le. Ők már megszokhatták, de a tőkések jólétén spórolni igazán szégyen volna. Szégyen volna elvárni az átlagnál jobban keresőktől, hogy türtőztessék magukat egy kicsit, tekintettel arra hogy belerokkan az ország eltartásukba. Ehelyett sor fog kerülni a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetésére. Minden korkedvezményes nyugdíj megszüntetésére. Itt nem kívánunk vitát indítani a nyugdíjrendszerről, de bizonyos esetekben indokolt lehet az idő-előtti nyugdíjazás (pl. a veszélyes munkakörök esetében; tűzoltók, vegyipari dolgozók, stb). Semmiképpen sem célszerű egy kalap alá vonva megszüntetni azokat. Ezt tetézve további forráskivonások lesznek az egészségügyben és a közoktatásban. Vagyis két összeomlóban lévő ágazat további nadrágszíj-összehúzásra kényszerül.
Egy olyan szorult helyzetben lévő ország mint a miénk vajon megengedhet ilyen elhibázott gazdaságpolitikát? Megengedhetünk-e magunknak egy egykulcsos adórendszert, mely nem tesz engedményt szegényebb honfitársainknak? Ha Csehország nem engedheti meg magának, és visszatér a többkulcsos adórendszerhez [8], Magyarország végképp nem engedheti meg magának. A közvélemény-kutatások érdekes módon a nemzetközi befektetőkétől eltérő véleményt tárnak elénk. A pénzvilágnak tetszik a nem véletlenül Széll Kálmánról elnevezett megszorító csomag. A Fidesz (volt?) szavazóinak viszont nem. Kormányunk maga mögött tudhatta a magyar társadalom többségét. Az elmúlt húsz évben soha oly nagy bizalommal és reménységgel nem fogadott a magyar nép új kormányt mint 2010 áprilisában. Kár volna ezt a bizalmat elpocsékolni nem megfelelő minőségű gazdaságpolitikával. Még nem késő más irányba fordítani a gazdaságpolitikát. Egyelőre.
HIVATKOZÁSOK
[1] http://www.privatbankar.hu/cikk/kereskedelmi_ingatlan/kevesebb_a_bankfiok_tovabb_
nyomul_a_starbucks_41264
[2] http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/08/jovore_jon_az_egykulcsos_ado/
[3] http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/adovaltozasok_netto_350_milliard_forint_
marad_a_haztartasoknal_40413
[4] http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qli001.html
[5] http://hvg.hu/kkv/20110319_egykulcsos_ado_allamadossag_ados_NGM
[6] African Journal of Business Management 3 köt. (11 sz.), 785 old., November, 2009
[7] http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megint_durva_hianyadat_jott.479278.html
[8] http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=143733
© Lovász Ádám
