Vértessomlói beszéd
Beszédem 2012 március 31-én hangzott el a Vértessomlói Művelődési Házban.
Tisztelt Jelenlévők!
A mai napon országunk gazdasági helyzetéről kívánok értekezni, majd, egy rövid makrogazdasági kitekintőt követően, a Váralja Szövetség gazdasági elképzeléseiről nyújtok egy áttekintő tájékoztatást. Mind fiskális, mind monetáris politikát illetően vannak konkrét javaslataink, amikből, az idő szűke miatt, csak ízelítőt fog kapni a hallgatóság. Részletes, 2011 márciusában publikált programunk letölthető a honlapunkon.
Közismert, sőt, nagyon is közhelyszerűvé vált az a mondat, hogy Magyarország kicsi, kiszolgáltatott, gyenge ország. Ezt folyton-folyvást ismétlik, különösen azok a neoliberális közgazdászok akiknek nagyban köszönhető ez az állapot. Ahhoz hogy a bajt hatékonyan kezelhessük, szükséges felismernünk a magyar gazdaság sebezhetőségének okait. Az elégtelen belföldi kereslet, a kiemelkedően magas külföldi tulajdonhányad és a magas belföldi forint hitelkamat: ez a három fő kerékkötője Magyarország felzárkózásának. Minden egyéb gazdasági baj ebből a három tényezőből következik, különösen az elsőből. Egy valóban felelősségteljes nemzetgazdasági kormányzatnak ezen három kérdést kell orvosolnia.
Az elégtelen belföldi kereslet számos tényezőből következik. Évtizedek óta nem tartanak lépést a magyar alkalmazottak fizetései a termelékenység bővülésével. 2007 és 2010 között megállás nélkül csökkent a kiskereskedelem forgalma Magyarországon [1] és, noha 2010 júliusa óta többnyire a bővülés jelei látszanak, egyáltalán nem mondható egészségesnek és egyenletesnek a keresletnövekedés üteme, és messze alatta van a 2007 előtti szinteknek. Bár megállt a 2007 óta tartó csökkenés az ingatlanpiacon is [2], a növekvő munkanélküliség és a külpiaci kilátások romlása továbbra is a kielégítő szint alatt fogják tartani a belföldi keresletet. A kilakoltatási moratórium felfüggesztése sem segít a helyzeten, noha a végrehajtások legalább elősegítik a lakáspiaci túlkínálat enyhítését.
A fő oka a szükségesnél alacsonyabb belföldi keresletnek, az említett strukturális tényezőkön túl, a kormányzati fiskális politikában található. 2007 és 2010 között több megszorítási csomag is végrehajtásra került, és 2011 óta, a Széll Kálmán Terv formájában újabb megszorítási intézkedéseknek lehetünk tanúi. Így amilyen gazdasági kilábalás tapasztalható volt az elmúlt két évben, leginkább az export-szektorban nyilvánult meg. És megérkeztünk második problémánkhoz: a kiemelkedően magas külföldi tulajdon. A magyar ipar, vagyis, helyesebben, ami maradt belőle, nagyrészt német tulajdonú multinacionális cégek kezében összpontosul. Ha megfelelő ütemben bővülne a külpiaci kereslet, például más országok gazdaságélénkítésének köszönhetően, nem volna szükség a magyar kormány részéről gazdaságélénkítésnek. Sőt, végre lehetne hajtani megszorításokat is, amelyek kétségkívül szükségesek, anélkül hogy a nemzetgazdaság kárát látná. Azonban a magyar exportok előnyeit külföldi vállalatok élvezik. Ily módon nem járulnak hozzá érdemben az ország jólétéhez. Ezért a 2009-et követő rövid fellendülés Nyugat Európában alig tudta a magyar gazdaságot víz fölött tartani, és tulajdonképpen nem is volt érzékelhető Hazánkban. Amint látni fogjuk azonban, a következő félévben talán még az exportpiac sem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket.
Harmadik problémánk a hitelezés továbbra is visszafogott üteme és a magyar tulajdonú bankrendszer hiánya. Ez ügyben már számos építőjellegű kezdeményezést láthatunk, a kormányzat és a magán és civil szféra részéről egyaránt. Kiemelendő a helyi pénz, amely sikereket tudott aratni immáron az ország több térségében. De hangsúlyozni kell hogy egy nemzeti érzelmű kormánynak szükséges a monetáris politikára befolyást gyakorolnia. A Magyar Nemzeti Bank közreműködése nélkül sokkal kevésbé lesz hatékony bármilyen gazdaságpolitika. Amint már több szakértő is figyelmeztet, a forintkamatok túlzottan magas szinten vannak. Ez a tényező is hátrányosan érinti a lakáspiacot és az építőipart. A jövőben mindenképpen alacsonyabb alapkamatra lesz szükség, de önmagában nem hatékony megoldás ez, különösen nem akkor amikor a gazdasági szereplők meglévő adósságaikat törlesztik és nem fognak újabb hiteleket felvenni belátható időn belül, akármilyen alacsonyak lesznek a kamatok. Ameddig a lakosság évesítve 25%-os ütemben csökkenti adósságát [3], nem lesz önmagában hatásos a monetáris politika enyhítése.
Megoldási javaslatainkról essen tehát szó! Amit elsőként, mindenek előtt rendbe kell tennünk, az az adórendszer. Nem engedhető meg hogy a jómódúak jóléte elsőbbséget élvezzen más, éppoly, vagy talán még termelékenyebb rétegekkel szemben. Legalább két adókulcs szükséges, hogy egyrészt az állam bevétele növekedjen, másrészt a teherviselés méltáynosabb legyen. Az adóemelésből befolyt összegeket konkrét megjelöléssel, infrastrukturális és egyéb célzott beruházásokra kell költeni. Kulcseleme programunknak az adókedvezmények rendszerének átalakítása: a reform nyertesei azok a hazai és vegyes tulajdonú vállalkozások lesznek, melyek csúcstechnológiát alkalmazva újszerű, a jövőben jó kilátásokkal rendelkező iparágakat és gyártási eljárásokat honosítanak meg. Ezek a vállalatok 2,5%-os, jelképes adókulccsal fognak adózni. Programunk ezen eleméhez ragaszkodunk, minden Uniós ellenvetés dacára.
Programunk kitér a tulajdoni arányok változtatására is: több magyar tulajdon kell, különösen a feldolgozóiparban amely, ha tetszik, ha nem, a jövőben is húzóágazat lesz. Ennélfogva díjazni fogjuk járulékedvezményekkel azokat a vállalkozásokat, ahol az alkalmazottak kapnak tulajdonrészt. Ez lesz az Együttműködő Munkahelyek program. Ezen túlmenően az Alaptörvényben rögzíteni kívánjuk az állami többségi tulajdont olyan stratégiai ágazatokban mint a vasúti teherszállítás és az áramszolgáltatás.
Felismerjük, és valljuk, hogy stabil fiskális politikára van szükség. Az államadósság újratárgyalása nem szerepel programunkban, mert jelen pillanatban károsnak tartjuk és, ami legfontosabb, szükségtelennek. Magyarország nincsen csődhelyzetben. Az új, gazdaságélénkítő politika a külföldi befektetők érdeke is. Külföldi kötvénybefektetőkkel együttműködve kell megvalósítanunk. Sőt, a magyar állampapírok és értékpapírok tulajdonosai inkább érdekeltek a magyar gazdaság sikereiben mint az IMF. Ha mégis spekulációs támadás érné a forintot és az állampapírpiacot, az MNB-nek számos eszköze létezik a spekuláció megfékezésére. Végső esetben korlátlan mennyiségben tudna likviditást biztosítani az állam részére, amint azt az amerikai Fed is javasolta 2011 augusztusában, amikor közel került az államcsődhöz az Egyesült Államok. Hangsúlyozandó, hogy a forint gyengülése főként nemzetközi tényezőknek, például a dollár erősödésének volt köszönhető, valamint hogy 2012 első negyedévében a forint teljesített a legjobban valamennyi fejlődő ország fizetőeszköze közül. [4]
Az építőipar rendbetétele égetően sürgős feladat. A KSH adatai szerint visszamenőleg az 1920-as évekig soha nem épült olyan kevés lakás mint 2011-ben. [5] Az építőiparon leginkább új infrastrukturális beruházásokkal lehet segíteni. A kilakoltatási moratórium nem segít a túlkínálaton. Minél több ingatlan marad minél több ideig végrehajtás alatt, annál több ideig tart az ingatlanpiac válsága és az ingatlanárak csökkenése. A magyar gazdaság legjobban akkor teljesített, amikor ingatlanpiaci fellendülés volt 1998 és 2004 között. Hangsúlyozandó azonban hogy inkább meglévő ingatlanok felújítására kell helyezni a hangsúlyt. Az építőipar az az ágazat amely csökkentheti exportfüggőségünket, és adhatja a motorját a gazdasági növekedésnek. Minél előbb és minél gyorsabban kell a rossz adósságokat felszámolni. Javaslataink értelmében számottevő lakásvásárlási kamattámogatáshoz jutnának azok a párok, akik szerződésben vállalnak több gyermeket. A biztos monetáris háttér itt válhat kulcsfontosságúvá: egy nemzeti érzelmű monetáris hatóság felismerné, hogy a hosszútávú hitelek referenciakamatait tartósan, lehetőleg legalább öt éven keresztül az infláció alatt kell tartani, 2- és 4% közötti tartományában.
Elkerülhetetlen új külkereskedelmi kapcsolatok kialakítása. Tartós gyengeség jellemzi az eurózónai gazdaságot, és a december óta tartó javulás megtört márciusban a megszorítások, a vállalati és magánszektor adósságtörlesztésből fakadó gyenge kereslet és a magas üzemanyagárak miatt. Sokak szerint Kína lehet új piaca a magyar termékeknek, de árnyalja a képet az hogy az utóbbi időkben rendkívüli gyengeség tapasztalható a kínai gazdaságban, egy kialakulófélben lévő ingatlanpiaci válság és egyéb okok miatt amiket nem áll módunkban itt részletesen bemutatni. Kétségtelen hogy az élelmiszerek, gyógyszerek és gyógykészítmények terén vannak lehetőségek keleten, amiket a magyar külkereskedelmi diplomácia nem aknázott ki megfelelően. Közelebbi kapcsolatot kívnunk ápolni keleti partnereinkkel, és javasoljuk hogy Magyarország csatlakozzon a Sangháji Együttműködési Szervezethez, ami Kína és Oroszország történelmi értékű szövetsége.
Természetesen más összetevői is vannak programunknak, különösen a mezőgazdaság terén, de minderről bővebben tájékozódhatnak az érdeklődők 40 oldalas anyagunkban. Kidolgozásával hozzá kívánunk járulni egy olyan ország építéséhez, ahol a munkából élő emberek élvezhetik munkájuk gyümölcsét. A nemzeti Magyarország csakis polgári lehet, ahol a lakosság széles rétegei élvezik a tulajdon előnyeit. Kívánom hogy akár a mai, akár a jövő kormányai programunk minél több elemét ültessék át a gyakorlatba!
Hajrá Váralja!
Köszönöm a figyelmüket
HIVATKOZÁSOK
[1] http://www.bloomberg.com/quote/HURTAYOY:IND/chart (az ábra a kiskereskedelmi forgalom 1 évvel korábbi szintekhez képest mért változását mutatja, nem annak abszolút értékét)
[2] http://www.fhbindex.hu/FHB-Index/Letoltheto-anyagok/FHB-Lakasarindex/Legutobbi-kiadvanyunk/FHB%20Index%202011.pdf
[3] u.o. 5. old.
[4] http://fingfx.thomsonreuters.com/2012/03/16/083958811b.htm
[5] lásd [2] 6. old.
© Lovász Ádám
