"Hiány lesz alapvető árucikkekből. Benzin nélkül a hadsereg és rendőrség nem fog tudni működni. Hosszú idő után visszatérne az egyensúly. De az első átmeneti időszak rémálom lesz." [1]
George Provopoulos, a Görög Nemzeti Bank elnöke
„Egy több éves adósságtörlesztési és DEGLOBALIZÁCIÓS korszak korai szakaszában vagyunk.” [2]
Amint már figyelmeztettem márciusban [3], a nemzetközi gazdasági konjunktúra helyzete elkezdett ismét romlani. Úgy tűnik, hogy a világválság visszatér és újabb gazdasági visszaesés következik. Ezúttal az Európai Unióból, kiváltképp annak bankrendszeréből indult el a válság. Drámai események következhetnek, ha az illetékes hatóságok nem tesznek konkrét lépéseket. Az 1930-as évek depressziójához hasonló történéseknek lehetünk ismét tanúi, ha elmaradnak a szükséges lépések, amikre már egyre kevesebb idő marad.
Mindannyiunk, Európa és a világ, sorsának előképe lehet Görögország. A nemzetközi tőke által kisemmizett emberek tízezrei, 20%-os munkanélküliség, 50%-os ütemben növekvő HIV-fertőzöttség [4], rohamosan terjedő droghasználat, általános apátia, már-már káosz a főváros utcáin, és egy idő múlva teljes összeomlás minden értelemben és a júniusi választások után EU-ellenes kommunista kormány. A nemzetközi médiában már-már "failed state"-nek hívják a hajdan gazdag és jómódú országot. A "failed state" kudarcot-vallott országot jelent, illetve általában azokat az országokat jelöli melyek nem követik a pénzvilág utasításait.
Minden olyan ország kudarcot vall, amely nem a hivatalos, ortodox közgazdaságtant követi. Nem érdekli a görög szélsőbaloldalt vagy, ami azt illeti, a nemzeti érzelmű görögöket sem, ha kilépnek az euróövezetből ha valóban jobb gazdasági körülményeket eredményezne. Innét már nincs lejjebb számukra.
Öt év óta majdnem folyamatosan csökken a görög gazdaság, méghozzá 5%-os ütemben. Az általános gazdasági gyengeség Európában sajnos Magyarországot is épp oly keményen falhoz-vágta. Az eleve nem túl fényes, 2010 óta folyamatosan romló teljesítmény (a kormányzati kommunikáció és a statisztika két különböző dolog!) mély, rémálmaimban sem elképzelt recesszióba sodorta országunkat. [5] EGY NEGYEDÉV ALATT -1,3% rendkívül nagy méretű csökkenés. Egy korábbi írásomban 1%-os GDP csökkenést gondoltam valószínűnek, a GKI-re hivatkozva. Ehhez a mérsékelten pesszimista várakozáshoz képest messze alulteljesített a (sajnos) exportorientált és globalizált Magyarország.
Könnyű panaszkodni arról, hogy nem megfelelő a magyar gazdaságpolitika. Azonban a civilek dolga nem pusztán a panaszkodás. Sokkal inkább a kiút megvilágítása. Ez, különösen most, égetően sürgős feladat. Először is csökkenteni kell minél gyorsabban exportfüggőségünket. Támogatást kell folyósítani belföldi feldolgozóipari vállalatoknak, például a buszgyártóknak és elektronikai készülékek gyártóinak. Legalább 50%-ban magyar és/vagy állami tulajdonú, a Ganz-MÁVAG-hoz hasonló gépipari vállalat létrehozása szükséges, hogy a belföldi kereslethez (is) jobban igazodhasson a járműipar. A globalizáció csökken a következő évtizedben: nem én állítom, hanem a második idézet szerzője, a Morgan Stanley árupaici kereskedője, Hussein Allidina. Aligha egy radikális antiglobalista... Ilyen korszak közepén a legnagyobb butaság megszorításokat csinálni. Még nagyobb butaság a magyar iparfejlesztést külföldi piacokra alapozni. Igazodni kell ehhez a tényhez, akármit gondol valaki a globalizációról. A jelenlegi körülmények az antiglobalista álláspontnak kedveznek.
A Magyar Nemzeti Banknak konkrét lépéseket kell megtennie a monetáris lazítás felé, alapkamat-csökkentésekkel és, ha kell, több százmilliárd forintnyi pénznyomtatással. Az így keletkező forintokkal hitelezhetne az Államkincstárnak, a nemzetközi pénzügyi válságtól valamennyire megóvva ezáltal a magyar állampapírpiacot. Ily módon költekezhetne bőkezűen a Magyar Állam, keresletet támasztva ipari termékek iránt útépítésekkel meg nehézipari beruházásokkal, hogy a fejlettebb iparágak fejlesztéséről ne is beszéljünk. A fogyasztói cikkek iránti igény is növekedhet, ha eltörlésre kerül az ÁFA a többkulcsos adó visszaállítása révén. Ilyen gazdasági nehézségek közepette ÁFÁ-t emelni a lehető legrosszabb lépés! Fontos lesz az importfüggőség csökkentése azonban textilipari beruházásokkal, mert a külkereskedelmi hiány egyik nyomós oka a drága, külföldi luxustermékek iránti kereslet.
Nemzetközi szinten az eurót el kell takarítani a láthatárról. Több szakértő is arra hívta és hívja fel a figyelmet, hogy óriási hiba egy monetáris zónában tartani egymással ellentétes érdekű országokat. Izland példáját követve, Görögország jobban tenné ha nagymértékű devalvációt hajtana végre (amint megtette pl. az 1980-as években). Ez államcsődöt eredményezne (de facto most is ez van), ám hamar túljuthatna a nehezén heterodox gazdaságpolitikával, amint Izland is tette állami célzott, növekedéssegítő állami forráskihelyezéssel. A devalváció nagy nehézségekkel járna, de, amint még a görög központi bank elnöke is mondja, a folyamat végén beállna az egyensúly. Ennek egyetlen akadálya az euró további használata. Magyarországnak nemzetközi téren is szorgalmaznia kéne az euró felbontását, hogy csak az erős, exportorientált gazdaságok használhassák. Sajnos a világuralomért folytatott deviza-világháborúnak törvényszerűen vannak nyertesei és vesztesei.
© Lovász Ádám
HIVATKOZÁSOK
[1] http://www.reuters.com/article/2012/05/18/us-greece-grexit-idUSBRE84H0HW20120518
[2] http://www.bloomberg.com/news/2011-12-19/investors-in-fetal-position-cut-bets-as-goldman-sees-rally-commodities.html?pid=yhoo
[3] http://nem-ortodox.blog.hu/2012/03/23/viharfelhok_5
[4] http://www.reuters.com/article/2011/11/10/us-greece-hiv-newspro-idUSTRE7A94PD20111110
[5] Lásd a térképet! http://graphics.thomsonreuters.com/12/04/EZ_RECCMP0412_SB.html
